Érdekességek
A népi építészetben a mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, a síksági indiánok bőrsátra, az eszkimó hókunyhó, az iglu vagy a közép-amerikai nádkunyhó ablak nélküli.
Az ablaknyílást csak a Kr. u. első évszázadokban kezdték üveggel lezárni, addig fatáblákat, szarulemezeket, máriaüvegeket alkalmaztak.
A hideg évszakokban, amíg a dupla ablak általánossá nem vált, az ablakot gyakorta betapasztották, vagy teljesen lezárták.
Az ajtókhoz különösen sok hiedelem és mágikus eljárás tartozik. Alapjuk az az elképzelés, hogy a ház egyes részei (pl. a küszöb) az egész házat szimbolizálják, illetve, hogy a rontó lények a bejáraton át jönnek be a házba, ezért ott kell őket feltartóztatni. Így például az ajtó fölé szerelt patkó, vagy a küszöb alá beásott béka, fokhagyma vagy nadragulya megvédi a házat a boszorkányoktól és a rontástól.
A Feng Shui a lakást az emberi szervezet hasonmásának tekinti, így a bejárati ajtó a szájat szimbolizálja. Az ajtó nyíljon befelé, és mérete akkora legyen, hogy kellemesen beférjünk rajta.
Kedvező a tömör bejárati ajtó, hisz ez a család biztonságát szolgálja és szimbolizálja is.
A Feng Shui filozófiájában az ablakok a gyerekeket, az ajtók a szülőket jelenítik meg. Eszerint ha az ajtók és ablakok aránya több mint egy a háromhoz, az ablakok javára, akkor a gyerekek lesznek az otthon uralkodói.
Az ablak szó legalább annyira hétköznapi, mint a nyílászáró. Nem volt ez mindig így. Sokáig szláv jövevényszónak tartották a magyar ablak szót, az „oblok” (kerek) kifejezésből.
Mára a „szláv iskola” már egy meghaladott teória: az „ablak” szavunk valójában sumér eredetű.
A magyarság ősi szava a sumér „ab” gyökérszóból hangzóilleszkedéssel alakult ki. A szó az „ab-lil” formán át az „ab-lik” (vö: ablaknyílás) alakban nyerte el mai formáját.
A házak és lakásra szolgáló építmények egyéb tartozékainak alapszavai is rendre a vándorlások korából maradtak ránk. Akkád és sumér szókincsből származnak az építkezés következő szavai is: ház, hajlék, otthon, torony, fal, tető, eresz, épít, kapu, lépcső, szoba terem, tornác, korlát, homok, agyag, cserép, deszka, arány.
Régen Kalotaszeg házain az ablakot kilyuggatott marhabendővel vagy hólyaggal zárták, ám ez a szokás a 19. század végén már csak a nép emlékezetében maradt meg.
Wilhelm Frank a Roto alapítója egyike volt az elsőknek akik ablakvasalat technológiával foglalkoztak. 1935-ben fejlesztette ki a világ első bukó-nyíló vasalatát. Napjainkban a Roto piacvezetőként az innovatív komfortot, -biztonságot és -designt képviseli az egész világon.Senki nem tudja pontosan, hol és mikor készítettek először üveget, feltételezhetően azonban először a bronzkorban, Kr.e. 3000 körül történhetett valahol Mezopotámiában.
Kr. e. 500-ban már alkalmaztak épületekben is az üveget, melyből töredékeket leltek Pompejben, s a Közel-Keleten is, ahol a falak kisebb réseinek kitöltésénél használták az ablaküveg egyik kezdetleges formájaként.Kr. e. 500-ban már alkalmaztak épületekben is az üveget, melyből töredékeket leltek Pompejben, s a Közel-Keleten is, ahol a falak kisebb réseinek kitöltésénél használták az ablaküveg egyik kezdetleges formájaként.
A XIV. században már nagyobb méretű és vékony üveglapokat is képesek voltak előállítani az üveghutákban.